Hősök 2019-11-06T23:57:21+00:00

Az alábbi személyek vállalták, hogy őszintén beszélnek, nyilatkoznak a betegségeikről, amiből sikeresen felépültek. Céljuk, hogy segítsék a férfiakat a megelőzésben, mihamarabbi felépülésben és, hogy ne feledjék: mindig van remény!

Ők az IGAZI HŐSÖK!

Molnár László

prosztatarák érintett, aktivista

„Úgy tekintek ma már a betegségemre, hogy a Jó Isten figyelmeztetett,” Ember rossz úton haladsz!”.

Ha folytatod ugyan azt az utat, amin jártál, vélhetően megismétlődik az „ eredmény”. Azt gondolom a betegség bölcsebbé tett, a fontossági sorrendjeim megváltoztak.

Miért jó nekem a rák!

Úgy tekintek ma már a betegségemre, hogy a Jó Isten figyelmeztetett,” Ember rossz úton haladsz!”. Ha folytatod ugyan azt az utat, amin jártál, vélhetően megismétlődik az „ eredmény”. Azt gondolom a betegség bölcsebbé tett, a fontossági sorrendjeim megváltoztak.

Rá kellett jönnöm, hogy nagyon sokféle igazság van, az én igazságomnak nem kell mindig utat törni. Vezetőként mindig úgy formáltam a történéseket, hogy az én igazságom érvényesüljön. Mindig nekem volt „igazam”, de szegényebb lettem szellemileg, érzelmileg. Igaz a munkásságom eredményességét ez a fajta eltökélt magatartás biztosította.

Azt gondoltam, mindig, hogy legfontosabbak a gyerekek, utána a feleségem és a család többi tagja. Ezt a szeretet sorrendet, úgy tudom fenntartani, hogy a családomért áldozatokat hozok. Ha ezt megteszem, akkor elkap az az érzés, hogy jó ember vagyok, pedig dehogy.

Megtanultam, hogy ha igazán fontosak a családtagjaim, akkor először magamat kell szeretnem, magamat kell megtartanom, hisz ( feltételezve, hogy fontos vagyok számukra) a jelenlétem talán a legnagyobb ajándék amit én adhatok számukra.

A kórházi betegágyon tapasztaltam meg a családtagjaimtól, hogy mennyire szeretnek, mennyire fontos vagyok számukra. Ma már  a „szeretteim” szót használom szívesebben, azt gondolom sokkal jobban kifejezi azt a kölcsönös érzelmi viszonyt mint a család szó.

Meg kellett tapasztalnom, és tudomásul kellett vennem, hogy a világból nagyon kevés dolgot tudunk uralni, vagy befolyásolni.

Az az én tudatom, hogy egy magabiztos, sikeres és céltudatos ember vagyok, csak nagyon korlátozott mértékben igaz.

Rá kellet jönnöm, hogy rossz emberismerő vagyok, a vélt hatalom torzóvá tett.

Amikor megtudtam, hogy rákos vagyok, féltem, nagyon féltem. Egy idős paraszt bácsival beszélgettem erről. Azt mondta.. Ha akarom, ha nem a félelmet nem tudom eltitkolni. Ha nem mondom el a félelem okát, kitalálnak az emberek valamit és az legritkábban egyezik meg a valósággal. Ha elmondom az igazat, gyengének minősítenek, és mint tudjuk, a gyengét nem felkarolják, hanem megrugdossák.

Nem akartam gyengének látszani, hát titkoltam. Titkoltam addig, míg a fülembe nem jutott, hogy mit mondanak a hátam mögött. A szóbeszéd az volt, hogy azért vagyok ilyen rémült, mer sikkasztottam, és folyik ellenem a nyomozás.

A becsületem forgott veszélybe, meg kellett tennem a közzétételt. Sajnos a parasztembernek, mint már oly sokszor igaza volt. A környezetem lekezelt, elfordult tőlem. Rá kellet jönnöm, hogy egy csomó ember, akit barátomnak hittem, azok nem az én, hanem a pozícióm barátai. Az is igaz, hogy voltak olyan emberek, akiket észre sem vettem, és azokról kiderült, hogy igaz emberek, ma is bensőséges viszonyba vagyunk.

Meg kellett tapasztalnom, hogy az orvosnak csak véleménye van, én egy „munkadarab” vagyok a számára, nekem kell leginkább akarni, hogy meggyógyuljak, nekem is meg kell érteni a betegségem. Az egészségügy kusza világában a gyógyulásom érdekében meg kell tennem mindent, amire képes vagyok, meg azon túl is. Igaz az a mondás, hogy „segíts magadon az Isten is megsegít”

Az eltelt évek alatt felépültem, sportolok, igyekszem egészségesen élni, a feleségem „uralma” ma is tart, az új ételeket megszoktam. Találtam magamnak hasznos ám nem jövedelmező elfoglaltságokat. Néptáncolunk, teníszezek, kerékpározok. Rotary klubtag vagyok, egy vidéki városban tanácsadóként dolgozom.

Férfi társaimnak próbálok segíteni, hogy rájöjjenek, arra mennyire fontos a szűrés, az időbeni felismerése a betegségnek. Aki megbetegedett és igényli, segítem a beteg útjában.

A Regea alapítványnak és a MentsManust szervezetnek a Gyógyulj velünk Egyesületnek az aktivistája vagyok.

Egyik alkalommal elhívtak a Regea alapítványhoz, beszéljek a prosztataszűrés fontosságáról. Felkészültem, elmentem. Egy szálloda előadótermében kellett megtartanom az előadást. A vezető már várt és bevezetett az előadó terembe. Beléptem, és mintha homlokon vágtak volna úgy meglepett a látvány. A terem tele volt, de egy férfi nem sok annyi sem volt, mind nő!

Néhány másodpercig nem tudtam megszólalni. Mit mondjak én itt ennyi nőnek, de lassan visszatért az agyamba a vér, elkezdtem gondolkodni. Végső soron a hölgyek mindegyike feleség, és számukra is fontos a férj egészségi állapota. Az előadásomat erre a gondolatra fűztem fel, egyik legsikeresebb előadásom volt, rengeteg kérdéssel, véleménnyel.

Gyakori mondat volt, hogy én férjem is ugyan ilyen fafejű.

Eldöntöttem, hogy én, ha már elkezdtem, még nagyobb nyilvánosságot adok a betegségemnek, a saját múltbéli torz nézeteimnek.

Sokan vagyunk így, hogy a trauma után mások ne kövessék el azokat a hibákat, amit mi elkövettünk, legyenek tudatosabbak, sajnos szerények a sikerek.

László további történetei

Thuróczy Bertalan

jobb oldali hererákból gyógyult

„az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” – ezt csak akkor tudatosul bennünk, ha átéltük a betegséget. Az is cél lenne, hogy ezt a mentalitást,és az egészségünkhöz való hozzáállást ne csak akkor értékeljük olyannyira, ha betegek vagyunk. Hanem már egészségesen is tegyünk azért, hogy azok is maradjunk.

Saját tapasztalatok:

  1. Ha felismerjük a tüneteket – alhasi fájdalmak, lágyéksérv szerű tünetek, kisugárzó fájdalom a has aljára, tapintható csomó a herében, megkeményedett here, stb. – akkor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. Ellentétben velem, aki háromnegyed év után fordult csak orvoshoz. A kemoterápiás kezelés megúszható, ha nagyon időben elkapják ezt a betegséget.
  2. De ha már előrehaladott állapotban veszik észre, akkor is nagyon jó esélyekkel gyógyítható. Az egyik legjobban gyógyítható ráktípus. 90% feletti gyógyulási aránnyal. (különböző oldalakon különböző százalékokat írnak, de a lényeg, hogy nagyon jók az esélyek, még 3. stádiumban is – Lance Armstrong példája, akinek már az agyában is áttét volt. A mai napig él, meggyógyult.
  3. Nálam a nyirokcsomókban is áttétek voltak, de annyira hatásos a kezelés, hogy még ebben az esetben is teljes volt a gyógyulás.
  4. Ha jól tudom, a műtét nem elkerülhető, az érintett herét ki kell kapni. De az emberi szervezet egyik csodája, hogy páros szerveknél, ha az egyik sérül, eltávolítják, elromlik stb., akkor a másik szinte teljes egészében át tudja venni a funkcionalitást. !!!ugyanúgy lehet gyereke, családja az illetőnek!!!
  5. még egy fontos dolog, gondolva a jövőre, főleg fiatal srácként: spermabank. Biztos ami biztos, egy mintát lefagyasztatni. De erre jobb esetben nem lesz szükség, ez amolyan bebiztosítás.
  6. hajhullás -> vissza fog nőni, ugyanolyan fullos lesz, mint volt (nálam egyik nagy hiúsági probléma volt a hajam kihullása, de utólag visszatekintve, még jót is tett neki, hogy megújult, még fullosabb lett 🙂
  7. saját példámon keresztül szeretném megmutatni, hogy mennyire vissza lehet térni az életbe egy ilyen kezelés után:
    1. nagy családot szeretnék, 3-4 gyerkőccel
    2. versenyszerű hosszútávfutás (fizikailag is rendbejön az ember)
    3. egyetem, munkahely, önkénteskedés, stb.
    4. az ember teljesen átértékeli az élet adta apró örömöket egy ilyen után, igazából én hálás vagyok érte, hogy ez az egész törétnet megváltoztatta a szemléletmódomat, a mentalitásomat, az élethez való hozzáállásomat. hiszen a legnagyobb ajándék, amit kaphatunk az élettől az az egészségünk.